Média az internet kora előtt: Nyomtatott sajtó
A ma ismert napilap nem egyszerűen egy hírközlő médium. Ha végiglapozunk egy újságot, láthatjuk, hogy az egy információs-szórakoztató „csomag", melyben típusától függően (pl. bulvár, politikai, üzleti) különböző műfajok, rovatok kapnak helyet. A kezdeti ömlesztett hírhalmaz mára sok egyéb összetevővel gazdagodott. Rovatokra bomlott, elváltak (ill. el kell/ene válnia) a híreknek és véleményeknek; közöl hirdetéseket, tőzsdei adatokat, időjárásjelentést, tévéműsort, keresztrejtvényt, képregényt, olvasói leveleket stb. Egyes műfajok kihaltak vagy átalakultak (tárca, „hivatalos rovat"). A lapok címlapja ma már egyre inkább a tévé vagy egy internetes portál képernyőjére hasonlító képes kedvcsináló a belső tartalomhoz.
A rádió, tévé és internet előretörésével az újságok feladata egyre inkább a legfrissebb hírek és adatok közléséről (ill. mellette) a mélyebb elemzések, tematikus összeállítások felé tolódik el. Legfontosabb szerepe továbbra is a kormány cselekedeteinek és a politikai életnek a figyelése lesz.
Kezdetek
A kezdetek A nyugati világ történetének első rendszeres írott hírszolgálatát a római birodalomban szervezték. Naponta jelenlek meg a városszerte terjesztett kézírásos „akták", melyek „kormánypárti lapok" voltak. Az első Acta Diurna i.e. 59-ben Rómában jelent meg Julius Caesar rendeletére és legalább i.sz. 222-ig megjelentek. Hírt adtak politikai gyűlésekről, perekről, a katonaság csatározásairól, kivégzésekről. Egyetlen példányuk sem maradt fenn.
Az első nyomtatott újságot Kínában adták ki. Az első ilyen kormány által megjelentetett „tipao"-t a Han dinasztia (i.e. 202-i.sz. 221) alatt a tisztviselők körében terjesztették, első nyomtatott példányaik pedig a Tang dinasztia alatt (618-906) készültek.
A modern újságok nem a római vagy kínai hírlapok utódai. Azoktól függetlenül alakultak ki, s Kínába is csak a 19. században jut „vissza" az első nyugati újság.
Bár már kínában korábban létezett nyomda, Johannes Gutenberg Európában ettől függetlenük (újra) feltalálta a nyomtatást, ami lehetővé tette a könyvek, majd újságok megjelenését is.
Első magyar újságok
Az első magyar újságok 1705-1832 Az első magyar újság még latinul íródott, a Rákóczi-szabadságharchoz kötődik. A Mercurius Hungaricus elsősorban a nyugat felé igyekezett a bécsi sajtó egyoldalú tudósításait egy világnyelven (latinul) írt kuruc lappal ellensúlyozni. 1705 és 1710 közt 6 száma jelent meg. (kép: mercurius.jpg)
Landerer Mihály kiadásában 1764-ben indult, s csak 1929-ben szűnt meg a Pressburger Zeitung pozsonyi német nyelvű lap.
A magyar nyelvű újságok elindítója Rát Mátyás volt. 1780-ban ő indította Pozsonyban - Mária Terézia engedélyével - a Magyra Hírmondót. Kezdetben 320 előfizetője volt. A híreket nem szárazon közölte, hanem azokhoz kommentárt is fűzött. Hamarosan Bécsben (Bécsi Magyra Hírmondó) és Erdélyben (Erdélyi Magyar Hírvivő) is indul lap. Az első pesti újság 1806-ben jelent meg: Kultsár István Hazai Tudósítások c. lapja. Először külföldi hírek közlésére nem kapott engedélyt, majd 1808-tól már Hazai s Külföldi Tudósítások címmel jelenthetett meg az engedélyt megszerző lap.
Napilapok ma
Közép-Európa lapjainak mintáját a francia és a német újságok adták/adják. Nem véletlen a Népszabadság és a Berliner Zeitung hasonlósága. Európa ezen részén a lapok ma kisebb méretűek, 20-40 oldalszámúak (az 1930-as években azonban a magyar lapok ünnepi számai még 60-80 oldalasak voltak!).
Ismét más a brit hagyomány, mely az angolszász országokban terjedt el. Már kezdettől a lepedő méretű és ma már akár több kilónyi újságok jellemzik a brit és elsősorban amerikai lappiacot. A napilapok szekciókra oszlanak, melyet kezdenek az európai lapok is erősen leegyszerűsítve átvenni. A szekciók közt van irodalmi, művészeti, életmód, sport, gazdaság, és szórakozás (rádió-tévé) és természetesen hirdetési.
A Szovjetúnió összeomlása magával ragadta a szinte jelképnek számító Pravdát is. Ma jelentéktelen kommunista párti újság. Az Izvesztyija, a szakszervezetek lapja is sokat vesztett népszerűségéből, de fennmaradt, míg a fiatalok lapja, a Komszomolszkaja Pravda népszerű maradt. E lapok kinézete azonban maradt a régi: lepedőnyi, 4-8 oldalas újság.
Míg európa nemzetállamaira erősen jellemző a pártok, szellemi irányzatok - pártok szerint elkülönülő napilapok modellje (mely amerikában is jellemző volt a kezdeti időkben), az USA-ban egy többmilliós nagyvárosban általában egyetlen jelentős napilap van. Az Egyesült Államokban kifejezetten országos napilap sokáig nem is létezett: ma már a televízósképernyő sokszínűségét követő USA Today tölti be ezt a szerepet az országosan kapható, legnagyobb befolyásúnak tartott New York Times (1,2 millió példányban jelenik meg (1993)) mellett. (kép: nytimes.gif)
A napilapok másik fő típusa a bulvárlap (tabloid). Közép-európában ebben a vékonyabb német modellt (pl. Blikk-Blick) követjük. Angliában a bulvárlapoknál is a vastag méret jellemző, és ők (The Sun) vezették be a „3. oldali" aktfotók használatát is.
A fentieken kívül több napilap globális kiadású. Ezek letödelt oldalai műholdon keresztül jutnak el más kontinensek nyomdáiba, ahol betoldott regionális oldalakkal egyidejűleg nyomtatják ki őket. Ilyen pl. a Wall Street Journal (1993-ban 1,9 millió példány). Hasonlóan több országban jelennek meg az „össz-arab" napilapok.
"Forrás: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/"
<< Vissza
