Média az internet kora előtt: Rádió
A rádió tág értelemben véve csak hangot használó tömegkommunikációs médium. Ebben az értelemben beszélhetünk kábelrádióról, internetes rádióról és - a telefonhírmondóról is, mely mind azonos kategóriába tartozik a hagyományos AM/FM vagy a digitális rádióval. A rádió szűk értelemben az elektromágneses hullámok segítségével kisugárzott jelek médiuma (a szó eredete a sugárzásra vezethető vissza. Angol neve, a broadcasting a széles körbe eljutó (műsor) szórást (eredetileg mezőgazdaságban a vetést) jelenti. A kezdeti időkben nevezték wirelessnek: drótnélkülinek is.
Miután itt elsősorban a tartalom érdekel minket, a használt - sugárzó vagy kábelen közvetítő - módszertől függetlenül minden, rendszeresen nagyobb közönségnek hangzó műsort közvetítő technológiát rádióként kezelünk. Ebben az értelemben az első rádió a budapesten elindított Telefonhírmondó volt.
A magyar rádió 1925
„Ezzel bevonult a magyar mûvelõdés rendszerébe egy új, jelentõs tényezõ, amely nagy feladatokra hivatott, egyrészt népünk oktatása és kulturális emelkedése terén, másrészt a magyar mûveltségnek, kivált a magyar zenének és általában a magyar névnek a külföldön való megismertetése terén." [Demény Károly államtitkár, a m. kir. posta vezérigazgatója beszédébõl, 1925. dec. 1.]
„A broadcastingnak nemcsak az a hivatása, hogy a tanyai világra elvigye a magyar kultúrát, jelentõsége az, hogy egyrészt az egyetlen szabad összeköttetési lehetõség elszakított véreinkkel, másrészt demonstrálja a magyar kultúrfölényt olyan nemzetekkel szemben, amelyek hatalmasabbaknak hiszik magukat, mint mi, de amelyek kultúrája a mienknek nyomába sem léphet... [A Magyar Rádió elsõ adásában az MTI vezérigazgatójának, Kozma Miklósnak a megnyitó beszéde, 1925.]
A magyar rádió 1975
„Az MRT [Magyar Rádió és Televízió] legfelsõbb elvi irányítását az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya, bizonyos jogkörökben a Kormány és a Tájékoztatási Hivatal gyakorolja. A költségvetést a Pénzügyminisztérium biztosítja. [...] A mûsorpolitika célkitûzései szerint a mûsorok egészében tükrözõdnie kell a munkásosztály vezetõ szerepének. [...] A riporter a párt politikáját, az MRT mûsorpolitikáját és a közönség érdekeit az ügy igazságának megfelelõen képviseli. [...] A mûsorfejlesztés elvi és gyakorlati feladatait az MRT Elnöksége, vezetõ testületei és vezetõi az MSZMP és a kormány politikája alapján határozták meg. [...] A rádió tartalmi feladatait a párt és a kormány politikai, társadalmi és kulturális programjának megfelelõen kidolgozott mûsorpolitika alapján határozzák meg. Tájékoztatni kell a közönséget az ország és a világ eseményeirõl. A rádió ismereteket nyújt és nevel a rádiómûsorokban. Mûvészi és szórakoztató mûsorokkal segíti a hallgatók mûvelõdését és szórakozását. Olyan végletes nézeteket, miszerint a rádiózás jövõjét a zene és a hírek vegyítése jelenti majd, nálunk a hivatalos és mértékadó körökben senki sem vett komolyan. [...] A rádió politikai intézmény. [...] Az irodalmi mûsorok mindig nagy szerepet töltöttek be a magyar rádiózásban. Szerkesztésük évek óta a „három T" néven jelzett kategorizálás alapján történik (támogatás, tûrés, tiltás). A rádióban elhangzó irodalmi mûvek túlnyomó része a „támogatott" kategóriába tartozik. A „tûrt" mûvekbõl kevesebb, a „tiltott"-ból pedig egyáltalán nem hangzik el. (Ez utóbbi tömegkommunikációs alapelv szerint bizonyos mûveknek nincs helye a rádióban.) Ugyanez a „tiltott" mû esetleg megjelenhet a szakmai folyóiratokban, elõadhatják színpadon, kiadhatják könyv formában." „A reklám hasznos a gazdasági élet számára, segíti a fogyasztókat is. A feldolgozás minõségi javításával el kell érni, hogy a szocialista reklám levetkõzze azokat a már nem jellemzõ, de esetenként fellépõ ízléstelen vonásokat, amelyek teljes egészében megkülönböztetik a kapitalista reklámtól." (1975)
"Forrás: http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet"
<< Vissza
